Rab Ráby: Regény
Rab Ráby Mátyás, a felvilágosult II. József korának hivatalnoka, az igazságért indul harcba a XVIII. század végi Pest-Buda és Pest megye világában, ahol a nemesi kiváltságok, a korrupt vármegyei urak és a maradi hatalmasok mindent uralnak. Amikor a jobbágyok és a kisemberek érdekében fel meri tárni a visszaéléseket, a megsértett urak ellene fordulnak: meghurcolják, perbe fogják, börtönbe vetik. Innen a neve is – a „rab” Ráby –, hiszen reformszándékaiért szabadságával és épelméjűségével fizet egy igazságtalan rendszerrel szemben.
Jókai regénye a haladás és a maradiság, az egyén és a hatalmi gépezet örök küzdelmét állítja elénk eleven, anekdotázó, gyakran ironikus hangon. Korrajzként megeleveníti a régi Magyarország mindennapjait, a vármegyei kiskirályok világát és a jozefinista reformok bukását. Egyszerre izgalmas, igazságkereső hős sorsa és keserű tanmese arról, milyen árat fizet, aki túl korán mer igazat mondani.
How it begins
Hogy voltaképen miért választotta szerző ezt a czímet regényéhez, annak az okát nem az magyarázza meg, hogy ez a kettős név «Rab Ráby» olyan szépen rímel egymásra, hanem kideríti azon kényszerítő körülmény, hogy a regény főhősét, az akták bizonysága szerint valósággal Rábynak hítták, s ugyanazon akták szerint ő kegyelme folyvást a «rab» melléknévvel említtetik. Hogy mit vétett Ráby, a miért a Rab prædicatumot kellett viselnie? azt is mindjárt az elején megmondjuk. Még száz év előtt Budapest városában nem volt prókátor, a szó mai értelmében. Fiscalisok igen is valának; tabularis fiscalisok, megyei és városi fiskusok, uradalmi ügyészek; de prókátor, aki a publicumot szolgálja, épen olyan kevéssé volt, mint ujságiró: úgy, hogy nehéz lenne meghatározni, melyiket értse a kettő közül az a falusi ember, aki a «Tudós Palóczban» keresi azt a valakit, aki «pénzért hazudik?» De hogy megérthetővé legyen téve, miért nem volt Pest-Budában száz év előtt «prókátor?» elébb egy pár vonással vázolnunk kell a két város akkori képét. Mert két város volt az valójában, két külön czímerrel és jurisdictióval s maga sem tudta, hogy melyik az egyik, melyik a másik? A német magistratus állhatatosan «Altofennek» czímezi Pestet; Pestnek pedig a budai ráczvárost nevezi; ellenben a magyarok szerint «Pestinum antiqua» a neve Pestnek, Buda pedig az «új város». Úgy, hogy ha az idegen valami némettől kérdezi, hogy hol van Ofen?
Text from Project Gutenberg, public domain.