A jövő század regénye, 1. rész
A jövő század regénye nem hagyományos államregény, nem egy fölfedezetlen sziget utópiája, hanem egy „még meg nem történt” korszak víziója: a XX. század világa, amely a jelen valós eszméiből, feszültségeiből bontakozik ki. Jókai a megszokott földön, ismert nemzetek között vezeti az olvasót, ahol az örök fegyverkezési verseny, a tőke és a munka harca, a túlnépesedés és a természet kizsákmányolása új katasztrófák felé sodorja az emberiséget. E nagy küzdelmek hátterében bontakozik ki a regény cselekménye, melyet a szerző tudás, hit és képzelet segítségével rajzol meg.
A mű a jövőbe vetített aggodalom és remény nagyszabású látomása. Témái — a háború, a társadalmi bomlás, a nemzetiségi gyűlölet, a pénz hatalma és a technikai haladás — meghökkentően időtállók. Jókai féltő szeretettel gondol kicsiny, hátramaradt nemzetére, miközben az egész civilizáció sorsát mérlegeli. Épp ezért a regény nemcsak korának tükre, hanem a magyar tudományos-fantasztikus irodalom úttörő, máig elgondolkodtató remeke.
How it begins
Ez a mű nem tart igényt arra, hogy az úgynevezett «államregények» közé soroztassék, minő Morus Tamás hirhedett «Utopiá»-ja, mely nemes ábrándjaival az emberiség egyszerű mesterkéletlen tökélyét egy puszta szigeten kisérlé meg létrehozni; minő «Klimius Miklós földalatti útja», Holbergtől; minő Swift remekműve: «Gulliver utazásai», melyek satyrai alakban rajzolják az ismert államok travestált viszonyait, vagy minő Campanella «Civitas Solis»-a, – vagy Cabet «Voyage en Icarie»-ja, mely főleg párteszmék szolgálatára készült, – vagy Terasson «Sethos»-a, mely állítólag egyptomi hieroglyphok hagyományaiból compiláltatott, vagy Fenelon «Telamach»-ja, vagy az «Ophir» rejtélyes királyságának, «Scydromedia», «Dimocala», «Ajaója», «Nova Atlantis», «La Basiliade de Bilpai» országainak és szigeteinek tendentiósus, képzelmes és mesés leirásai, vagy az «Eldorado» satyrája, mely a többi ideális államregényeket jő gúnyolni. Más regénynek a feladata, egy mesét, melyet csak a képzelet alkotott, úgy adni elő, hogy az olvasó azt higyje, hogy valóban megtörténhetett; ez a regény egy olyan koreseményt fog előadni, mely «még» nem történt meg, s küzdeni fog a nehéz feladattal, úgy rajzolni a tényeket és alakokat, a jővő korszak kül- és belvilágát, hogy az olvasó azt mondja rá: ez még megtörténhetik! Nem lesznek ebben utópiai államok és icariai emberek; nem lesz ennek színhelye egy még föl nem fedezett sziget; mindenütt az ismert földön fog a történet végig lefolyni, s fejlődését veszi oly helyzetekből, melyek mai nap léteznek, oly eszmékből, melyek a világ alakítására ma is befolynak.
Text from Project Gutenberg, public domain.