Nincsen ördög; A Magláy család; A ki holta után áll boszut
Mór Jókai e kötete három kisregényt fog össze, melyek közül a címadó „Nincsen ördög” egy svájci vasútúton induló, rejtélyes kerettörténettel kezdődik: az elbeszélő egy dúsgazdag nábob néma kisfiával, „Jemmy” herceggel és amerikai nevelőnőjével osztozik a fülkén, miután a szalonkocsi tengelye kigyulladt. E találkozásból bontakozik ki a titokzatos família sorsa. A másik két történet, „A Magláy család” és „A ki holta után áll boszut”, egy-egy nemesi família tragédiáját, bűnét és a síron túl is munkáló végzetét beszéli el, jellegzetes jókais fordulatokkal.
A kötet a romantikus mesemondás és a lélektani sejtelmesség jegyében íródott: a babona és a józan ész, a bűn és a vezeklés, a szerelem és a bosszú örök kérdéseit feszegeti. Jókai sziporkázó, iróniával átszőtt stílusa, élénk jellemrajza és a sors kiszámíthatatlanságába vetett hite teszi máig olvasmányossá. Aki a magyar romantika nagy mesélőjének sokszínű világát keresi, e három történetben együtt találja a borzongást, a humort és a mély emberi együttérzést.
How it begins
A nyolczvanas években a Szent-Gotthard vasutvonalon utaztam Párisnak. Az Olaszország felől jövő utasok már mind elfoglalták a hálókocsiosztályokat. Egy kis borravaló segélyével hozzájutottam egy félkupéhoz, a hol éjszakára (addig, a meddig) elhelyezkedhetém. Igaz, hogy a leghátulsó kocsiban kaptam helyet, a mivel az a kellemetes helyzet van összekötve, hogy a ki nem tud másképen aludni, mint ha ringatják, hát ebből kaphat eleget; azonkívül ama nagy köralagutaknál, a melyek a Gotthard hegy mélyében körül forognak, a vasuti plesiosaurus farkán ülő folytonosan abban az érzésben részesül, mintha fejtetővel előre bele akarna repülni a holdba. A kalauz iparkodott kimenteni a helyzetet. Egy dúsgazdag nábob fia utazik a vonaton egész fejedelmi kisérettel: van velük házi orvos, gouvernante, szakács, utimarsall, szerecsen inas, pikkoló és fürdőszolgáló; azok foglaltak le minden előkelő helyet, a princz maga egy salonnal, egy kabinnal és egy toiletteszobával rendelkezik. Jól teszi! Én is így tennék, ha princz volnék. A vasuton úgy vagyok, mint a molnár a malomban: a míg zakatol a kerék, addig aluszom; ha megáll, a csendre fölébredek. Valami kisebb állomáson, a hová éjjel érkezénk – s a minek a nevét elfelejtettem – hosszabb ideig tartott a vesztegelés. A vonatot előre-hátra tolták, a mozdony füttyöngetett, a kalauzok is füttyöngettek; egyszer csak felnyilt a kupém ajtaja s bejött rajta az én kalauzom, a lámpás mellére akasztva.
Text from Project Gutenberg, public domain.