Esztike kisasszony professzora: Regény
Esztike kisasszony professzora Pálffy Albert egyik kései, jelenkori témájú regénye, amely egy vidéki, fokról fokra felemelkedő família, a Dorozsmay-család sorsát beszéli el. A cím a középpontba a fiatal Esztike kisasszonyt és tanítóját, „professzorát" állítja: a regény az ő kapcsolatuk, a nevelés, az érzelmek és a társadalmi különbségek köré szövi cselekményét. Pálffy jó helyzetekkel, fordulatos, mégis hihető mesével, az élet apró jelenségeinek finom megfigyelésével vezeti az olvasót, itt-ott halkan felcsillanó, kissé gúnyos humorral.
A mű a forradalom előtti és utáni magyar társadalom rajzát adja: a vagyonszerzés, a rang és a házasság kérdéseit, a polgárosodó vidéki nemesség világát. Pálffy egy okos, nyugodt szemlélő fölényével beszél közönségéhez, kedves, vonzó, az ifjú leányok kezébe is bátran adható olvasmányt kínálva. Jelentőségét az adja, hogy a XIX. század egyik nagy elbeszélőjének derűs, érett stílusát őrzi, és bepillantást enged egy letűnt magyar életforma hétköznapjaiba.
How it begins
A ki a kilenczvenes évek elején pénzt ment betenni vagy kivenni az «Első hazai takarékpénztár»-ba, a könyvecske aláírásakor láthatott egy hosszú csontos kezet kinyúlni érte. Ez volt a Pálffy Albert keze. Magas, hórihorgas, sovány ember ült a rács mögött, hosszúszárú pipából eregetve a füstöt, mintha az eresz alatt ülne valahol falun. Hosszúkás arczán szelidség honolt és üde pirosság, a ránczok közt meg állán csak egy pár gyér szőrszál jelezte a szakállt. Pálffy Albert volt az egyetlen a magyar írók közt, a ki élete alkonyán egy nagy rakás pénz közt élt – mint napibiztos. A negyvenes évek közepén egy fiatal ember ült fel a Pest felé induló postakocsira Nagyváradon, a mely városban már akkor ott lapdázik Tisza Kálmán a Dőry fiúkkal, be nem véve még fiúsorba a kicsike Szilágyi Dezsőt. Egy napon ezek is meg fognak érkezni, de még előbb sok mindennek kell ott történnie, a mihez a postakocsin induló ifjúnak némi köze lesz, a ki pályát törni megy Pestre, ládájában egy csomag kéziratot tartogatva, melynek czímlapjára fel van írva a « Magyar millionér ». Regény. Írta Pálffy Albert. Ő maga ugyan nem millionér, bár meglehetős szellemi tőkével indul. A millionér Jókai Mór, a kivel versenyre kell majd szállnia, már ott van a maga helyén és növekszik. A « Magyar millionér », utána csakhamar a « Fekete könyv » megjelenik, érdekeltséget kelt az írói körökben és a közönségben.
Text from Project Gutenberg, public domain.