Magyar regék, mondák és népmesék
E gyűjtemény gróf Mailáth János magyar mondákat, regéket és népmeséket foglal egybe, melyeket a szerző eredetileg németül, „Magyarische Sagen und Mährchen” címen jelentetett meg, hogy hazája gazdag képzeletvilágát a külföddel is megismertesse. A költői hangú elbeszélések a magyar nép hiedelmeit, hőseit és tündéres történeteit elevenítik fel, csillogó fantáziával és gyengéd érzéssel. A kötetet Kazinczy Ferenc ültette át magyar nyelvre, s a szerző szeretett leányának, Henriette grófnőnek ajánlotta — kihez a könyv kísérő sorai megrendítő, személyes vallomásként szólnak.
A mű a romantika korának szellemét őrzi: a nemzeti múlt, a néphagyomány és a mese iránti rajongást, mely a reformkor nemzedékét lelkesítette. Mailáth és Kazinczy alakja egy egész irodalmi korszakot idéz, annak hűségével, áldozatkészségével és tragikus sorsfordulataival együtt. Jelentősége abban áll, hogy megőrzi és továbbadja a magyar mondavilág kincseit, miközben tanúságot tesz a haza és a kultúra szeretetéről — arról, hogyan válhat egy nép emlékezete maradandó, nemzedékről nemzedékre szálló regévé.
How it begins
E lelkes költeménykék „ Magyarische Sagen und Mährchen “ czím alatt jelenének meg ezidén. Lelkes, szíve s nagy kiműveltetése által tiszteletes irójok épen oly jól adhatá vala anyanyelvén is, s némelyike Regéinek így jelene meg két Zsebkönyveinkben: de mások nyelvén kezdvén meg poetai pályáját azoknak kedvekért kik nem érték a miénket, megmarada azon melyen járni kezde, s jobbnak látá idejét és gondjait arra fordítani, hogy némely költőinknek dolgozásaikat ismertesse a németekkel, mint hogy a magáéit velünk. Szerénysége s hűsége tiszteletet érdemlenek, s a mit magától jobban veheténk, a Mieinknek én adom itt. Phantasiájának genialis játéka, érzésinek lágysága, forrósága, szentsége, könyvek és szép körök által művelt, nagy gondú beszéde, nem enyészhetének el annyira fordításomban, hogy akik méltók az ilynemű olvasásban lelhetni örömöket, annak lelkéhez s nemközönséges kiműveltetéséhez ne vethessenek, a kit én irígyen tisztelnék, ha ismeretségével s szeretetének oly sok becses bizonyságival nem dicsekedhetném is. (1825.) ( Kazinczy Ferencz .) MAJLÁTH HENRIETTE GRÓFNŐNEK . Vídám gyermekem! Mióta megtudtad hogy atyád könyveket ír, többször mondád, bár csak Neked ajánlana egyet. Bíztos lehetél, hogy ohajtásod teljesűlni fog. Hogy’ ne ajánlanám Neked azt ami szívemből fakad? Hiszen szívem a Tiéd egészen.
Text from Project Gutenberg, public domain.