Emil, vagy a nevelésről
Emil, vagy a nevelésről Rousseau nagyszabású pedagógiai regénye, amelyben a szerző egy képzeletbeli növendéket, Emilt kíséri végig a születéstől a felnőttkorig. Egy nevelő gondjaira bízva a fiú a mesterséges társadalmi szokásoktól távol, a természet rendjét követve nő fel: tapasztalatból tanul, érzékeit és testét edzi, s csak akkor ismeri meg a könyveket, az erkölcsöt és a vallást, amikor értelme megérett rájuk. A mű végén belép a felnőttek világába, és megtalálja társát, Zsófiát.
A könyv középpontjában az a gondolat áll, hogy a gyermek nem kicsinyített felnőtt, hanem önálló természettel bíró lény, akit saját fejlődési üteme szerint kell nevelni. Rousseau a szabadságot, a természetességet és az ember belső jóságát állítja szembe a kor megrontó nevelési gyakorlatával. Az Emil máig a modern pedagógia egyik alapköve: gondolatai a gyermekközpontú oktatásra, a tapasztalati tanulásra és az ember szabad kibontakozására évszázadokon át hatottak.
How it begins
Rousseau Emil-jének ez a második magyar fordítása. Az első régi érdemes pædagogusunk, Füredi Ignácz műve, 1875-ben jelent meg s 1895-ben második kiadást ért. A maga kora színvonalán álló, gondos és minden elismerésre méltó munka volt ez s munkám közben sok tekintetben hasznát vettem én is. Ma azonban nem felel meg sem a mai irodalmi nyelv, sem a Rousseaura vonatkozó tudományos kutatások színvonalának s közben fordítója is, a ki egyedül illetékes lett volna a mai kornak megfelelő átdolgozására, meghalt. Ezért a Füredi-féle fordítás újabb kiadása helyett egészen új fordítás vált szükségessé s e munkával a kiadótársulat engem bizott meg. A nagy és fáradságos munkát tőlem telhetőleg igyekeztem úgy elvégezni, hogy a lehető legjobb hasznát vehessék azok, a kiknek szánva van. Mivel nálunk túlnyomó részben olyanok olvassák az Emilt, a kik Rousseau pædagogiai nézeteiről akarnak tájékozódni, a fősúlyt Rousseau gondolatainak pontos és hű visszaadására vetettem, nemcsak abban, hogy sem hozzá nem adtam, sem el nem vettem semmit abból, a mit Rousseau mond, hanem abban is, hogy igyekeztem visszaadni az eredeti gondolatok szinét, egyéni vonásait is, hogy ne csak a puszta gondolat álljon az olvasó előtt, hanem az a mód is, a hogy Rousseau kimondotta. Ez természetesen nagy nehézséggel járt s a ki munkámat méltányosan akarja megitélni, annak figyelembe kell vennie ezt a nehézséget, nem különben azokat a nehézségeket is, melyeket maga a szöveg a magyar fordító elé állít.
Text from Project Gutenberg, public domain.